Leírás
A levendula (Lavandula officinalis), más néven orvosi levendula, évelő, fás szárú aromás növény, a menta (Lamiaceae) családjába tartozik. Eredetileg a Földközi-tenger vidékéről származik, de ma már világszerte elterjedt, főként dísznövényként és fűszerként. Jellegzetes, erőteljes illatú lila vagy kékes virágai kalászos fürtökben nőnek, illóolaja miatt kedvelt a kozmetikai iparban, emellett számos gyógyászati felhasználása is ismert.
A levendula nyugtató és stresszoldó hatásáról ismert. Segíthet szorongás, alvászavarok és fejfájások enyhítésében. Gyulladáscsökkentő, antibakteriális és antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően külsőleg is alkalmazható sebek kezelésére és bőrproblémák enyhítésére.
A növény napfény- és melegkedvelő, a száraz, napos helyeket részesíti előnyben, és mérsékelt éghajlaton fejlődik legjobban. Kedveli a jól vízelvezető, enyhén lúgos talajt, és nem igényel sok tápanyagot. A túl nedves talajtól és a pangó víztől a gyökerei könnyen elrothadhatnak.
A levendula nemcsak esztétikai szempontból vonzó, hanem sokoldalú felhasználhatósága miatt a kertek és balkonkertészetek kiváló növénye.
config_title]
Vetése, gondozása
A levendula (Lavandula officinalis) magról történő vetése és gondozása türelmet igényel, de a megfelelő körülmények biztosításával sikeres lehet.
A magokat beltéren 6–8 héttel a fagymentes időszak előtt, február–március környékén érdemes elvetni, így a palánták tavaszra elég nagyok lesznek a szabadföldi ültetéshez. Szabadföldön akkor vethetők, ha a hőmérséklet stabilan 15–20°C körüli, általában április–májusban. A levendula napfénykedvelő növény, ezért napos helyet válasszunk, a talaj legyen jól vízelvezető és enyhén lúgos, nehéz vagy nedves talajba érdemes homokot vagy perlitet keverni. Beltéren a magokat a talaj felszínére szórjuk, enyhén lenyomkodva, mert fényre csíráznak, szabadföldön nagyon enyhén takarjuk be őket. A csírázáshoz 18–21°C közötti hőmérséklet és folyamatosan enyhén nedves talaj szükséges. A magok 2–6 hét alatt csíráznak, a palántákat világos helyen, közvetlen napfénytől védve tartsuk.
A növény vízigénye mérsékelt, a csírázás idején ügyeljünk, hogy a talaj folyamatosan enyhén nedves legyen, a kifejlett növényeknek kevesebb vízre van szükségük, a túlöntözést kerüljük. A levendula melegkedvelő, tavasztól őszig a szabadban tartható, télen teleltetést igényel. Metszésre a virágzás után, tavasszal vagy ősszel kerülhet sor, visszavágva a szárat, de hagyva egy kis zöld részt a fás rész felett. Elhalt virágokat is távolítsunk el. Tápanyagigénye alacsony, enyhe szerves trágyát kétszer egy évben, tavasszal és ősszel érdemes alkalmazni.
A levendula ellenálló, de figyeljünk a levéltetvekre, pókatkákra és a lisztharmatra. A jó vízelvezetés és a megfelelő szellőzés segít a betegségek megelőzésében. A virágokat akkor szedjük le, amikor még nem teljesen nyíltak, de már kifejlesztették az illóolajokat, fejjel lefelé lógatva száríthatjuk. A levelek is gyűjthetők illóolaj vagy fűszer céljára.
A levendula gondozása egyszerű, ha biztosítjuk számára a megfelelő fényt, vízelvezetést és minimális tápanyagot, így szép virágokat és intenzív illatú növényt nevelhetünk.
Paraméterek
| A csomag tartalma 0,5 gramm |