Muskotályzsálya

A muskotályzsálya (Salvia sclarea) magról történő vetése és gondozása viszonylag egyszerű, mivel a növény jól alkalmazkodik a mérsékelt éghajlathoz és az enyhén száraz környezethez. A magokat tavasszal érdemes elvetni, leginkább március-április környékén beltéren, hogy a palánták a tavaszi fagyok után kiültethetők legyenek. Szabadföldi vetésre április-májusban kerülhet sor, amikor a talaj már felmelegedett, és elmúlt a fagyveszély. A muskotályzsálya napfénykedvelő növény, ezért olyan helyet válasszunk számára, amely sok napfényt kap. A talaj legyen jól vízelvezető, enyhén lúgos vagy semleges pH-jú, és nem szükséges túl tápanyagban gazdag. A magokat a talaj felszínére szórjuk, és nagyon enyhén nyomkodjuk le, mert a növény fényre csírázik. Beltéren palántázó tálcában, világos helyen, 18–20 °C körüli hőmérsékleten tartsuk, a csírázás általában 2-3 hétig tart. Ha a palánták elég nagyok és fagymentes az idő, kiültethetjük őket a szabadba, ügyelve arra, hogy körülbelül 30 cm távolság legyen közöttük. A muskotályzsálya szárazságtűrő, ezért ne öntözzük túl gyakran. Nyáron, száraz időben mérsékelt öntözésre lehet szükség, különösen, ha a talaj túl száraz. A növény jól megél szegényebb talajon is, de a növekedés korai szakaszában segíthet egy kevés komposzt vagy szerves trágya. A virágzást követően eltávolíthatjuk a megfakult virágokat, hogy elősegítsük az egészséges fejlődést. A muskotályzsálya általában ellenálló, de figyeljünk a levéltetvekre, és biztosítsunk jól szellőző, napos helyet a gombás betegségek, például a lisztharmat elkerülésére. A leveleket és virágokat frissen vagy szárítva használhatjuk, a virágokat a virágzás kezdetén, amikor az illatuk a legerősebb, a leveleket pedig bármikor szedhetjük. A muskotályzsálya gyógyhatásai mellett dekoratív megjelenésével és kellemes illatával a kertet is díszíti.