Leírás
A harangláb (Aquilegia), más néven tollas vagy csengővirág, az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó évelő növény, amely a mérsékelt éghajlatú területeken őshonos. A harangláb nevét a virágainak harang alakú formájáról kapta, melyek különleges, elegáns megjelenést kölcsönöznek a növénynek. A harangláb nemcsak dísznövényként népszerű, hanem gyógynövényként is ismert, bár a növény minden része mérgező.
Jellemzői
Magasság: A harangláb 30–90 cm magasra nő, a fajtától függően.
Virág: A virágok színváltozatai széles skálán mozognak, lehetnek kék, piros, rózsaszín, fehér, sárga, vagy ezek kombinációi. A virágok különleges csengő formájúak, és általában 5 szirmot és hosszú, kiemelkedő porzókat tartalmaznak.
Lomb: A levelek szeldeltek, zöldek, és gyakran a növény tövében összpontosulnak.
Virágzási időszak: A harangláb május-június környékén virágzik, és a virágzási időszak viszonylag hosszú, akár 2-3 hét is lehet.
Felhasználás
Dísznövény: A harangláb gyakran alkalmazott dísznövény a kertekben, mivel különleges virágai és formái vonzóvá teszik a virágágyásokban, sziklakertekben vagy árnyékos helyeken is.
Gyógynövény: Bár a harangláb minden része mérgező, a növényt népi gyógymódként használták, főként nyugtató hatása miatt, de orvosi felhasználása ritka és nem ajánlott a nem szakszerű alkalmazása.
Növekedési igények
Fény: A harangláb árnyékos vagy félárnyékos helyet kedvel, de tűri a napsütést is, ha elég vízhez jut.
Talaj: Kedveli a laza, tápanyagban gazdag, jó vízelvezető talajt. A savanyú vagy enyhén semleges pH-jú talajok a legmegfelelőbbek számára.
Öntözés: Mérsékelt vízigényű, az állandóan nedves, de nem túl vizes talajt preferálja.
A harangláb esztétikai értéke mellett könnyen gondozható és tartós növény, amely számos kertben helyet kaphat a különleges virágai révén.
config_title]
Vetése, gondozása
A harangláb (Aquilegia) magról való vetése és gondozása viszonylag egyszerű, mivel a növény jól alkalmazkodik különböző környezetekhez és könnyen nevelhető. Az alábbiakban bemutatom a magvetés lépéseit és a gondozásával kapcsolatos tudnivalókat
Magvetés
Időzítés
Beltéri vetés A harangláb magjait érdemes január végén vagy február elején beltéren elvetni, hogy a palánták tavasszal már elég erősek legyenek a kiültetéshez. A magvak csírázása 2-4 hétig is eltarthat, ezért fontos, hogy a palántákat megfelelő időben indítsuk el
Szabadföldi vetés Április-május környékén, a fagyveszély elmúltával, közvetlenül a szabadföldbe is elvethetjük a magokat. A csírázási idő ebben az esetben hosszabb lehet, mivel a talaj hőmérséklete alacsonyabb, mint a beltéri körülmények között
Hely és talaj
A harangláb árnyékos vagy félárnyékos helyet kedvel, de a napos területeken is szépen fejlődik, ha megfelelő vízellátást kap
Kedveli a tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, enyhén savanyú vagy semleges pH-értékű talajt. A talajt előzetesen érdemes megdúsítani komposzttal vagy szerves trágyával
A talaj legyen laza, hogy a gyökerek könnyen fejlődjenek, és jól szellőzzön
Magról való ültetés
Beltéri vetés A magokat 0,5–1 cm mélyen ültessük el tálcába vagy cserepekbe. A vetőközeg legyen laza és könnyen áteresztő. Tartsuk a magokat világos, meleg helyen (kb. 18-20 °C), és biztosítsunk nekik egyenletes páratartalmat. A csírázás után a palántákat külön edényekbe ültethetjük át, ha elég nagyok lettek
Szabadföldön A magokat sekélyen, 0,5-1 cm mélyen ültessük el, és hagyjunk közöttük 20–30 cm távolságot. A sorok között is 30–40 cm legyen a távolság. A magok csírázása 2-3 hétig is eltarthat, és a fiatal növények fejlődéséhez enyhe árnyék ideális
Gondozás
Öntözés
A harangláb mérsékelt vízigényű növény. A talaj állandóan enyhén nedves legyen, de kerüljük a pangó vizet. A túlzott öntözés gyökérrothadáshoz vezethet
Száraz időszakokban szükséges a rendszeres öntözés, különösen a fiatal növényeknél
Tápanyagok
A harangláb nem igényel különösebb tápanyag-utánpótlást, de a virágzási időszak előtt és alatt érdemes szerves trágyát vagy alacsony nitrogéntartalmú műtrágyát használni
A talaj gazdagítása komposzttal vagy más szerves anyaggal tavasszal elősegíti a növény egészséges fejlődését
Metszés
A virágzás után a leharcolt virágokat célszerű eltávolítani, hogy a növény újabb virágokat hozhasson. Az elnyílt virágok eltávolítása elősegíti a hosszabb virágzást és segít elkerülni a magképződést
Ha a növény túlságosan elágazóvá válik, akkor a fiatal hajtások visszavágásával sűrűbb növekedést érhetünk el
Betegségek és kártevők
A harangláb viszonylag ellenálló a betegségekkel szemben, de a lisztharmat és a peronoszpóra megjelenhet, különösen nedves környezetben. A fertőzés megelőzése érdekében ügyeljünk a jó szellőzésre és kerüljük a túlzott öntözést
A kártevők, mint a levéltetvek és csigák is támadhatják, ezért időnként ellenőrizni kell a növényt, és szükség esetén biológiai rovarirtóval vagy csapdákkal védekezhetünk
Télre felkészítés
A harangláb egy fagyálló növény, de erősebb fagyok esetén célszerű a növény tövét mulcsozni szalmával, levelekkel vagy fenyőágakkal, hogy megvédjük a gyökereket a hidegtől
Szaporítás
A harangláb szaporítható magról, de dugványozással is, bár utóbbi módszer bonyolultabb. A dugványokat tavasszal érdemes levágni és nedves környezetben gyökeresíteni
Összegzés
A harangláb könnyen nevelhető és viszonylag igénytelen növény, amely ideális választás lehet a kertekbe. A megfelelő talaj, öntözés és árnyék biztosítása mellett a növény szép virágzással hálálja meg gondoskodásunkat
Paraméterek
| A csomag tartala 1 gramm |