Leírás
Növényvédelmi igényei:
A görögszéna legfontosabb kórokozói közé tartozik a lisztharmat (Erysiphe polygoni) és a Fusarium fajok, amelyek akár a teljes állomány pusztulását is okozhatják. A növény föld feletti részeit az alternáriás betegségek (Alternaria spp.) és a bab sárga mozaik vírus (BYMV) támadják meg. Gyökérkárosítást a Rhizoctonia solani idézhet elő. Kártevői közé tartoznak a tripszek, a csipkézőbogarak, valamint helytelen vetésforgó esetén más, a levelet és gyökeret egyaránt károsító, polifág rovarok is. A görögszéna gyomelnyomó képessége gyenge, különösen a vegetációs időszak elején és végén. A kétszikű gyomok ellen a korai posztemergens kezelés a leghatékonyabb védekezési módszer.
Gyógyászati értéke:
A magjából készült forrázat gargalizáló szerként használható mandulagyulladás, torokfájás és köhögés esetén, mivel köptető hatású. Durva őrleményének teája frissítő, serkenti az emésztést és csillapítja a hasmenést. Gyomor- és bélhurut ellen beöntésként is alkalmazható, valamint végbélgyulladás esetén is javasolt. Főzete hatásos meghűlés és felső légúti panaszok enyhítésére. A porított magból készült, vizes péppé főzött borogatás szemgyulladás, sebek, daganatok és tályogok kezelésére is használható. Kenőcs formájában fájdalomcsillapító hatású.
Ültetése, gondozása
Vetése:
Főnövényként áprilisban vethető, 75 kg/ha mennyiségben.
Másodvetésként július 15. és augusztus 15. között vethető, 50–60 kg/ha vetőmagnormával.
A vetést akkor célszerű elvégezni, ha a talaj hőmérséklete tartósan eléri az 5–7 °C-ot.
A görögszéna különösen ajánlott állattartással foglalkozók számára, valamint vadas területekre is alkalmas. 30–40 napos virágzási ideje miatt kiváló méhlegelő.
Amennyiben augusztus 5-ig elvetik, a növény a szarvasbőgés idejére virágzik, és kumarintartalmú illatával vonzza a vadakat.
Magas szénhidráttartalma miatt önmagában is jól silózható, szenázsként is kitűnően hasznosítható. Képes megkötni a légköri nitrogént, hektáronként 90–120 kg hatóanyag mennyiségben.
Paraméterek
| A csomag tartalma 1gramm |