Leírás
A dísznapraforgó (Helianthus annuus) a közönséges napraforgó dekoratív célokra nemesített változata. Élénk színeinek és változatos méretének köszönhetően gyakori dísze a kerteknek, virágágyásoknak és vágott virágként is közkedvelt. A növény magassága fajtától függően 30 centimétertől akár 2 méterig is terjedhet. Virágainak színe a hagyományos sárgától a narancssárga, vörös és krémszín árnyalatokig változik, a virág közepének színe barna vagy fekete lehet. Levelei szív alakúak, zöldek, érdes felületűek. Virágzása hosszú ideig tart, rendszerint június végétől szeptemberig virágzik. Eredetileg Észak-Amerikából származik, ahol már az őslakos népek is termesztették.
A dísznapraforgót elsősorban dekorációs céllal használják. Kiváló választás szegélynövénynek az alacsony fajták esetében, míg a magasabb változatokat háttérnövényként lehet alkalmazni virágágyásokban. Vadvirágos kertekben különösen hasznos, mivel vonzza a beporzó rovarokat, például a méheket és pillangókat, így hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez.
A dísznapraforgó termése kisebb, mint az ipari célra termesztett napraforgóé, de egyes fajták magjai madáreleségként is felhasználhatók. Törpe fajtái ideálisak balkonládákba vagy dézsákba, így kisebb helyeken is könnyedén nevelhetők. A dísznapraforgó egyszerűen gondozható, és látványos megjelenésével bármely kert vagy terasz üde színfoltja lehet.
config_title]
Ültetése, gondozása
A dísznapraforgó (Helianthus annuus) magról könnyen szaporítható, gondozása pedig egyszerű, így ideális választás kezdő kertészek számára is. Ültetését áprilistól május közepéig ajánlott elvégezni szabadföldbe, amikor a talaj már kellően felmelegedett, de beltérben akár márciustól is előnevelhető. A növény napfénykedvelő, ezért olyan helyet érdemes választani számára, ahol legalább napi hat-nyolc óra közvetlen napfényt kap. A talaj legyen jó vízáteresztő képességű, közepesen tápanyagdús, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású.
A magokat 2–3 cm mélyre érdemes elvetni, 30–50 cm-es tőtávolságot hagyva közöttük. A csírázáshoz elengedhetetlen a talaj folyamatos, de nem túlzott nedvessége. A csírázás általában egy-két héten belül megtörténik. A fiatal növényeket rendszeresen, mérsékelten kell öntözni, az idősebb példányok pedig már jobban bírják a szárazságot, de virágzási időszakban számukra is fontos a megfelelő vízellátás.
Trágyázásra csak tápanyagban szegény talaj esetén van szükség, ilyenkor komposzt vagy lassan oldódó műtrágya használata javasolt. A gyomok eltávolítását a növény fejlődésének kezdeti szakaszában különösen fontos elvégezni, a mulcsozás pedig megkönnyítheti a gyommentesítést és a talaj nedvességének megőrzését. A magasabb fajták támasztékot igényelhetnek, különösen szeles helyeken.
A dísznapraforgó érzékeny lehet bizonyos betegségekre, például lisztharmatra vagy szürkepenészre. Ezt elkerülhetjük megfelelő szellőzéssel és mértékletes öntözéssel. Kártevők, például levéltetvek vagy csigák ellen természetes módszerekkel is védekezhetünk, például más növények társításával. Bársonyvirág vagy díszpipacs ültetése nemcsak esztétikus, hanem kártevőriasztó hatású is lehet.
A virágzás meghosszabbítható, ha több hullámban vetjük el a magokat néhány hetes eltéréssel. Vágott virágként akkor érdemes levágni, amikor a virágzat még nem teljesen nyílt ki, így tovább megőrzi frissességét. Ha a magokat madáreleségként szeretnénk felhasználni, érdemes a virágfejek teljes beéréséig várni.
A dísznapraforgó színpompás megjelenése és könnyű kezelhetősége révén nemcsak a kertet díszíti, hanem örömet is nyújt a gondozás során.
Paraméterek
| A csomag tartalma 3 gramm |